The Avatar Times

A tudat felfedezése
Tizedik rész

Mit akarsz hinni? Eleinte úgy tűnhet, ez a kérdés arra invitál, hogy fordulj el a valóságtól egy káprázat kedvéért. Ha viszont a megfelelő időben érkezik, a kérdés más jelentéssel bír. Tulajdonképpen arra lehet meghívás, hogy hagyj fel a tévhittel, miszerint csapdába ejtett egy olyan valóság, mellyel kapcsolatban úgy érzed, megváltoztatásáért nem tehetsz semmit.

Saját valóságod formálása

Harry Palmer

A valóságnak legalább három formája van. Először is ott a fizikai valóság, ahogyan a dolgok vannak. Nem sok egyebet lehet erre mondani, mint hogy minden az, ami. Másfelől ott van ennek a minden-az-ami valóságnak az érzékelése és értelmezése. Sok eltérő valóság kezd itt kialakulni (minden-az-aminek-hiszed). Vannak, akiknek a kígyók szépek; vannak, akiknek csúnyák. A valóság a különböző nézőpontokból nézve nem ugyanaz. Az érzékelés befolyásolja a valóságot. A harmadik valóság pedig az elméd. A legtöbb ember számára ez az élet. Ez az, ahogy érzed magad a dolgokkal kapcsolatban, itt hozol döntéseket, és ez a legőszintébb önmagad, amikor épp senki sem figyel.

Jó lenne, ha mindenki tudatában lenne, hogy amit hisz, az közvetlen kihatással van az életére. Az elme birodalmában a hitnek nagy hatása van. Sajnos, a legtöbb embert egészen kicsi kora óta azzal bombázzák, hogy mit kellene hinnie. Az eredmény: amit néha mondanak, hogy hisznek, vagy hinni akarnak, olykor nagyon távol van attól, amit tényleg hisznek. Ha azt szeretnéd, hogy elméd a benevelt hitek alapján működjön, vagy az alapján, amit hinni szeretnél, akkor valószínű, hogy csalódni fogsz. Az elmédet a hiteid formálják; nem a "kellene" vagy "szeretném" hiedelmek, hanem az "őszintén ezt hiszem" hitek.

Az Avatar tanfolyamon saját tapasztalatok során fedezed fel, hogy valójában az igazi hit – az, amiről valamikor úgy döntöttél, hogy kétely nélkül hinni fogsz benne - okozza, hogy azt a tapasztalatot teremted vagy vonzod magadhoz, ami igazolja magát a hitet. Ez lehet akár jó hír, vagy rossz hír. Az elméd által teremtett valóság olyan mértékig marad az irányításodon kívül, amilyen mértékig kudarcot vallasz saját hiteid kezelésében.

A másoktól elfogadott hiedelmek lehet, hogy tükrözik, de sosem fogják formálni a valóságot. Ha az egyetlen törekvésed úgy élni, ahogyan valaki más élt, és azt hinni, amit szerinted ő hitt, ez valószínűleg létrehozza annak a látszatát, amire vágysz. Igen, a látszatát! Mert hát alapvetően te nem ő vagy! Soha nem leszel az a másik személy, a hiedelmeivel kapcsolatban pedig még tévedhetsz is. Te te vagy!

Ha elengeded és elfogadod magad és erőfeszítés nélkül önmagaddá válsz, felfedezed majd azokat a hiteket, melyek a valóságodat alakítják. Egy kis gyakorlással és segítséggel pedig megtanulhatod, hogyan tudod megváltoztatni az „őszintén ezt hiszem” hiedelmeket és ezzel átformálni az életedet.

Azt tapasztalod, amiben hiszel. Ha nem hiszel abban, hogy azt tapasztalod, amiben hiszel, akkor nem fogod megtapasztalni, hogy azt tapasztalod, amiben hiszel.

Ez viszont megint csak azt mutatja, hogy az első állítás az igaz. Ha azt hiszed, hogy a rád váró élmény meglepetéssel fog szolgálni, akkor általában így is lesz. Ha abban hiszel, hogy az élmény megvilágosodáshoz vezet, akkor valószínűleg ezt tapasztalod majd. Ha azt hiszed, sokáig és keményen kell keresned, hogy megtapasztald ezt az élményt, akkor… Lehet, hogy azt hiszed, soha nem fogod azt átélni… Lehet, hogy azt hiszed, nincs semmiféle élmény, amit keresni kéne… Lehet, hogy azt hiszed, nem tehetsz semmit, még akkor sem, ha rátaláltál az élményre, amit kerestél… Lehet, hogy azt hiszed, amire rátaláltál, nem az, amiről hitted, hogy majd rátalálsz… Hihetsz bármit, ami csak tetszik, és amikor elhatározod, hogy kétely nélkül hiszel benne, azt fogod valóságként megtapasztalni.

Az elme által meghatározott valóság lehet bármi, amit valósnak hiszel! (Mindaddig, amíg ez nem kerül konfliktusba korábbi hiteiddel.)

Az egyetlen dolog, amely minden valóságon kívül létezik, te vagy. Forrás létező!

A forrás létező - definíció nélküli, de képességgel rendelkező tudatosság. Te te vagy. Ebből a felébredt állapotból, az idő (amely vitathatatlanul egy tudatos jelenség) az egyetlen különbség a hiteink, a tapasztalataink és a tapasztaló között. Te minden és semmi vagy. Ez egy csodálatos és félelmetes paradoxon.

Amikor létezéseddel eltávolodsz attól, hogy saját hiteidnek a forrása legyél, akkor hiteidnek megtapasztalója leszel. Ki teremt téged? Te magad! Lehet, hogy személyiséged nem minden részletét teremtetted önként, de az igazság az, hogy te hoztál létre mindent - valamit vágyból, valamit ellenállásból.

Az identitások hiedelem-rétegek a forrás lényből eredeztetve. A forrás lény első hite mindig ez: "Én vagyok."

A fentiekben rendet tenni ijesztőnek tűnő feladat lehet. Az Avatar eszközök viszont nagy segítségedre lesznek ebben. Ha pedig egyszer rendet tettél (a rendrakás pedig elkerülhetetlen) egy új dilemmával szembesülsz.

Nagyon hosszú ideig bizonyítékokat mérlegeltél, elemeztél és méricskélted a helyes választ erre a kérdésre: "Mit kellene hinnem?"

Mostanra világos, hogy egy forrás lénynek ez a kérdés helytelen. A helyes kérdés ez: "Mit akarsz hinni?"

Nézőpont és hit

Részlet Harry Palmer: A tudat felszabadítása c. könyvéből

Minden hitnek meghatározása és hatása van; a hit a tudat építőeleme. Ha valamit elhiszünk, azzal létrehozzuk azt a hitet. Hinni valamiben - maga a teremtés folyamata és a tudat formálása.

A hitek képesek arra, hogy felerősítsenek benyomásokat, hogy megszűrjék azokat, vagy más teremtményekre reagáljanak. Azokat a hiteket, amelyek képesek más teremtményeket felerősíteni vagy reagálni rájuk, nézőpontoknak nevezzük.

A szokásszerű nézőpontot nevezzük énnek. Az én identitását vagy karakterét hitek formálják. Minél inkább körülhatároltak és rugalmatlanok ezek a hitek, annál meghatározottabb az identitás. Minél rugalmasabbak a hitek, annál rugalmasabb az identitás.

A nézőpontok mögött ott áll a tudatosság, amely nem kötődik időhöz, térhez, anyaghoz és energiához, és amely minden teremtés alapja. A tudatosság, miközben érzékel, az érzékelt dologgá válik. Ebben az érzékelési módban nincs elhatárolódás az érzékelő és az érzékelés között. Érzékelni valamit ugyanazt jelenti, mint az adott dologként létezni. A tudatosság pedig képes bármiként létezni.

A valóságok nézőpontokból vetülnek ki. A nézőpontok és a belőlük kivetült valóságok egymással kölcsönhatásba lépve létrehozzák az energia, a tér és az idő jelenségeit.

Ne hagyd ki a jövő heti cikket: Mégis mit képzelsz, ki vagy te?

Ha szívesen osztoznál ebben az utazásban a barátaiddal,

Ha szívesen osztoznál ebben az utazásban a barátaiddal, hívd meg őket a hírlevélre!